- Who was this guy?
- I can not define...
- Ha, strange
- yes, maybe he is my strange something...
Nem kell magyarázkodnod. Előttem nem. Nem kell újra értésemre adnod a határokat, melynek semmilyen átlépésére nem vagyok jogosult. Felfogtam. Ajkam cserepsre száradt a kimondatlan mondatok harcában. Szemem inkább a napfényt választja két szemed tükre helyett. Kezem magamhoz láncolva a kabátzsebben talál menedéket s messze kerüli bőröd érintését. Sosem léptem át azt a bűvös határt.
Nem kell magyaráznod milyennek gondolsz, nem kell bizonygatnod mennyire megkedveltél és mennyire boldog lehetne velem valaki. Valaki aki épp nem Te vagy. Nem szomjazom a hízelgésedre. Értelmes válaszokra annál inkább.
Hát legyen. Ha akarod becsukom szemem és csendben konstratálom. ahogy rossz úton jársz. Ahogy próbálsz konvenkionális alapokra helyezni egy nyugtalan belső ént. Egy űrt tölteni olyan vattával mely még kissebbre és kisebbre zsugorodik naponta az eltitkolt cselekedeteidtől, érzelmeidtől, s vágyaidtól. Ha akarod nem figyelem toporgó lépteidet s az idő húzását még pár együtt töltött percért, melyben nem kell megfelelned s az lehetsz aki akarsz. Mert én, én tényleg így fogadlak el, s cserébe soha semmit sem kérek Tőled.
De kérlek ne hidd azt hogy nem látlak. Ez a megmagyarázhatalan semmi, ez a definiálatlan valóság egyre közelebb és közelebb húz minket egymáshoz. Látom, ahogy tétován állsz most abban az útkereszteződésben, ahol összeér a két út- melyet elvárnak, s talán Te is elvársz magadról s amit szeretnél legbelül... Látom, ahogy nem tudja tested hogy reagáljon egy szívből jövő ölelésre, s a tényre hogy fontossá váltál. Tudom, hogy tudod. Nem akarom és nem is fogom eltitkolni...
Ha akarod nem szólok, s nem kérdezek...csendben ülök helyette veled egy kitetlen tetőn, a januári napsugarak fürdőjében, s fekete humorral vidítom fel napjaid. Ha ezt szeretnéd, Neked megteszem.
Megteszem, s semmitmondó beszélgetések kavalkádjában követ rugdosva várom majd, hogy elmúljon belső énem dobogása, mely nem az önös érdekekért harcol, hanem egyszerűen Téged véd. Kérlek őszintén hidd el nekem, hogy csak egy dolgot szeretnék igazán... hogy boldog légy. Max nem velem.
De legalább most én is őszinte voltam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.