l'évasion...

szakaba rejtett menekülés előled...magam elől...

solitaire

Szinte siklom a betonon, a kerék gurulásával együtt suhannak a percek nesztelen. Testemet átjárja a nap élesen szikáró víztükrön megtört sugara, s hajamba bújik a nyár lágy szellője. Egymagam vagyok, libasorban haladok a megkönnyebbülés felé, egy helyre melyet nem is ismerek, de tudom ott új levegő vár. 

A zsivajban találok megnyugvásra, s minél erősebben tekerem a pedált annál jobban vágyom egy gödörre melyből gyorsan, ugyan kisebb ütődéssel de szinte kipattanhatok. Eltűnődöm, mennyire hasonlít ez az életemre... Folyamatosan metronómként váltogatja egymást a nappal és az éjszaka, s menetrendszerűen küzdöm a saját félelmeim, vágyaim, tehetetlenségem ellen. Megfigyeltem hogy ha az élet egy kicsit kedvezne számomra az idő szinte dupla sebességre kapcsol, s mire azt hinném a rohanó jelenem talán egyenletes talajra érkezik a sprint közepén felbukom egy aprócska kavicsban vagy elesem a legkissebb mélyedésben is.

Sosem kellett félteni engem, még vérző sebekkel is gyorsan felpattanok, s loholok tovább a semmibe, mintha nem érnék rá hogy visszanézzek s megszemléljem a hátammögött ágaskodó akadályt.

Teljes talppal ugrok bele a tócsába, és élvezem ahogy bőrömet mossa a nyári zivatar. Mintha minden mocskot lemosna mely a múltamból a lelkemre tapadt. A nappalim sarkából figyelem a párokat egy esernyőn osztozni, s a szívem talán megszokásból vár egy engem is átkaroló meleg testre, egy szív dobbanására mely ugyan nincs ritmusban az enyémmel, de legalább létezik. 

Minden nap tanulnom kell. Az agyam minden taktusával összpontosítanom kell a fejlődésre, a megisermés, felismerés, kiiesmerés csodálatos mivoltára mely közelebb visz önmagamhoz.
Tisztán kell látnom magam a tökröben, ki kell nyitnom a szemem a valóságra. Látnom kell!
Látnom kell azt ami vagyok, vagy ami lehetek nélküled...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kimondhatatlanul.blog.hu/api/trackback/id/tr1810117132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

l'évasion...

Ismered azt az érzést, mikor ott állsz egy pillanatban. Vele. S nem jön ki egy hang sem a torkodon. Elmondhatnád mennyire szereted, mennyire megbántott, de nem teszed... Nem tudod még magad sem miért. Majd becsukja az ajtót magam mögött és ott állsz a légüres térben a szíved pedig csordultig tele. Na ez az. Én kiírom. Helyetted is.

Friss topikok

  • : Tényleg mindenkinek van egy ilyen személy... (2015.09.05. 01:45) Le fantôme...
  • Antal Zsolt: @évasion...: Örömet okozni öröm. Ezek szerint a "blog mentése" nem sikerült. Pedig a Blog.hu nagyo... (2015.05.29. 06:03) Maradok...

Címkék

10év (2) 36 (11) barátság (2) betegség (1) borsó (1) camino (1) confused (1) csalódás (26) Édesanya (1) éjszaka (9) én (42) enigma (1) érzés (42) félelem (18) gyűlölet (6) halál (6) héja (1) hmm (19) holdfény (13) illúzió (16) jövő (26) karma (13) katlan (1) kórház (1) majomfejű (2) mi (34) munka (1) munkatársak (2) nekemővanmegírva (3) newyear (1) nickmurphy (1) nyunyi (2) öntudat (19) oroszlán (10) remény (27) sanity (1) sérelem (7) sex (12) szakítás (18) szerelem (28) találkozás (6) te (42) vágy (28) várakozás (27) vége (24) végzet (5) Címkefelhő
süti beállítások módosítása