l'évasion...

szakaba rejtett menekülés előled...magam elől...

Beat.

Kásaszerű fény ússza át szobám falait, hideg esőillattal telve lebben a függöny, s magamra húzom a takarót.

Megint egy éjszaka, melyben szemem a plafonra szegezve figyelem hogyan múlnak el percek, órák, napok fejem fölött... alvás nélkül. Minden zajnál erősebben tombol torkomban a folyton ismétlődő szívhang, mely egyre jelet küld az agynak; - valami nincs itt rendben. 

Megfáradt arcomon a csendben, titokban könnycseppek sora fut végig, megtömítve arcom pórusait, s a kulcsontomhoz érkezve tócsát alkotnak. Tudatosan álmokra vágyom, néha levegőt sem veszek úgy koncentrálok egy nagyobb pillantás elkapására, de csak makacskodik a szem, s újra kinyílik, az agy sosem áll le és a megfelelési kényszer szobrokat épít bennem.

Ilyenkor arra gondolok milyen jó azoknak akik most valahol messze járnak a gondok nélküli sík területen, ahol minden olyan könnyed és pihentető. Nem látnak árnyakat a sötétben rajzolódni szemgolyóikban húzódó idegek táncától, nem félnek a múló pillanatoktól melyben az órát figyelik; - még mennyi órát aludhatnék - ha tudnék..

A napi terhek, teendők és válaszok nélküli kérdések ilyenkor mellkasomon üldögélnek, kényelmesen elfeküdnek s puha párnára találnak szívem környékén. Én pedig remegő kezembe veszem poharam, s egy korty vízzel próbálom visszanyerni önkontrollom testem felett. 

Szép kis család ez, én és a mellkasomon cipelt kövek. Jól megvagyunk, köszönjük. 

Aztán jön a reggel monoton, programozott snittek hada, fürdés, tükör, ruha, haj, táska, kulcs, kocsi, munka és a stúdió lépcsőházában egy utolsó mély lélegzet. Mosoly fel, páncél felcsatol, fej felemel, laptop kinyit, kávé kézbe, telefon csörren s én, én igazából már rég elvesztem félúton...

Vajon lesz aki megkeres valaha?! - jó kérdés ugye?! nem baj, ezen is van időm elgondolkodni ma este... 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kimondhatatlanul.blog.hu/api/trackback/id/tr1314070927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

l'évasion...

Ismered azt az érzést, mikor ott állsz egy pillanatban. Vele. S nem jön ki egy hang sem a torkodon. Elmondhatnád mennyire szereted, mennyire megbántott, de nem teszed... Nem tudod még magad sem miért. Majd becsukja az ajtót magam mögött és ott állsz a légüres térben a szíved pedig csordultig tele. Na ez az. Én kiírom. Helyetted is.

Friss topikok

  • : Tényleg mindenkinek van egy ilyen személy... (2015.09.05. 01:45) Le fantôme...
  • Antal Zsolt: @évasion...: Örömet okozni öröm. Ezek szerint a "blog mentése" nem sikerült. Pedig a Blog.hu nagyo... (2015.05.29. 06:03) Maradok...

Címkék

10év (2) 36 (11) barátság (2) betegség (1) borsó (1) camino (1) confused (1) csalódás (26) Édesanya (1) éjszaka (9) én (42) enigma (1) érzés (42) félelem (18) gyűlölet (6) halál (6) héja (1) hmm (19) holdfény (13) illúzió (16) jövő (26) karma (13) katlan (1) kórház (1) majomfejű (2) mi (34) munka (1) munkatársak (2) nekemővanmegírva (3) newyear (1) nickmurphy (1) nyunyi (2) öntudat (19) oroszlán (10) remény (27) sanity (1) sérelem (7) sex (12) szakítás (18) szerelem (28) találkozás (6) te (42) vágy (28) várakozás (27) vége (24) végzet (5) Címkefelhő
süti beállítások módosítása